2.~

Zayn

Enyhe fejfájással ébredtem. A fény bántotta a szemet, ezért hunyorogva néztem körbe. Meglepett, hogy nem láttam sehol Torrie-t. Kikeltem az ágyból és körbecsoszogtam a szobát. A lány sehol sem volt.
- Nem hiszem el, hogy felültetett.. - Motyogtam magamba és zavarodott arcot vágtam.

Torrie

Hosszú ideje üldögéltünk a törzshelyünkön. Beszélgettünk, röhögtük, iszogattunk. Mint mindig. Imádtam Zora-val lenni. Mindig is úgy éreztem, hogy az eltitkolt testvérem. Sokak szerint rossz hatással van rám... Ami mondjuk valamelyest igaz is..Hisz amíg nem ismertem meg, sosem nyúltam alkoholhoz, droghoz vagy egyéb máshoz.. De egyáltalán nem bántam meg! Szeretek így élni. Kipróbálni amit csak lehet. Titkon mindig is ilyen életre vágytam. Ezt felfoghatjuk valamiféle lázadásnak is.. Hisz nem volt egyszerű gyerekkorom. Teljes szívemből gyűlölöm mai napig a szüleimet, pedig soha nem találkoztam velük. Undorítónak tatrom azt amit velem tettek. Persze 13 éves koromtól fogva nem volt panaszra okom. A nevelő szüleim nem  tudnak a valódi énemről.. Az ő szemükben még mindig a tökéletes kislány vagyok. Mindent elhisznek nekem. Ha egy éjszakát kimaradok, és azt mondom Zora-nál aludtam, elhiszik.
Első látásra senki nem mondaná meg se rólam, se Zora-ról, hogy olyanok vagyunk amilyenek. Mindenki azt gondolja, hogy ártatlanok vagyunk, ami sokszor jól jön.~

Épp' egy brazil szappanoperát parodizáltunk ki Zora-val amikor megcsörrent a telefonom. A képernyőn Zayn neve villogott. Egy egyszerű mozdulattal elutasítottam a hívást.
- Ki volt az ? - Kérdezte barátnőm teli szájjal.
- Zayn. - Feleltem nemes egyszerűséggel, mire egy igencsak idióta fejet vágott.
- Miért nem vetted fel ? - Vonta fel a szemöldökét.
- Mert nem akarok tőle semmit?! - Néztem rá ugyan úgy. Vállat vont majd felkelt a kanapéról és elindult a konyhába.
- Igyunk arra, hogy lekoptattál egy igazi hírességet. - Jött vissza vigyorogva, kezében egy üveggel és 2 pohárral.
- Már azelőtt leakarjuk inni magunkat, hogy megjönnek a vendégek? - Mosolyodtam el.
- Nem isszuk le magunkat...Csak megkostoljuk..- Harapott rá alsó ajkára.
- Legyen. - Nevettem el magam és elvettem az egyik poharat.

1 óra múlva már mindenen röhögtünk..A "csak megkostoljuk" dolog nem jött be..
Csengettek mire mindketten odasiettünk az ajtóhoz és vigyorogva tártuk ki azt. Egy egész csapat vonult be kiáltozva, és minden második ember kezében volt valamiféle pia. A buli hivatalosan is megkezdődött.